HTML

Facebook

Dr. Gyenesei István blogja

A somma.hu oldalon 7 évvel ezelőtt indítottam internetes naplómat. Azóta 620 önálló bejegyzést tettem. A rákeresések száma meghaladta a százezret. A magánélet mellett a napi politika adja a fő témát. A honlapomon www.gyenesei.hu-n link ad lehetőséget a blogom elérésére. Megyei Közgyűlési elnökként, független országgyűlési képviselőként, miniszterként, Somogyért Egyesület elnökeként és magánemberként is azt vallom, hogy aki nyitottan él azt csak őszintén érdemes tennie. Ez jellemzője a blogomnak is. Mostantól a blog.hu-n is elérhetőek lesznek bejegyzéseim, ahova rövidesen felteszem az összes korábbi írásomat is. Jó olvasást!

Friss topikok

  • Dr. Gyenesei István: @Ica Hoffmann: Köszönöm. Bölcs, jobbító szándékú gondolatok. (2016.01.11. 18:02) 637. A víziló
  • dr Matolcsi Lajos: Talány számomra hogy az Arab-.országok miért ilyen passzivak miért nem segitenek. Más hol van a NA... (2015.09.16. 10:42) 634. Határt sértők
  • encián: Gratulálok a pálinkáid ismételt sikereihez - bár nem írtál már egy hónapja, de olvastam róla.:-) (2015.03.22. 21:36) 630. Szomorújáték
  • encián: Na végre megszólaltál, alig vártam már!:-) (2015.01.22. 21:16) 629. Szóböjt
  • Balázs Nagy: Kedves István, tisztelt Kéviselő Úr! Megmondom őszintén sajnos Te kicsinálásra vagy ítélve.68 éves... (2014.10.28. 10:50) 613. Hozzáadni!

552. és 12. Gyávaság helyett

2011.06.20. 13:30 Dr. Gyenesei István

Felhős volt az ég vasárnap reggel, mégis öntöztem a pázsitot a házunk előtti közterületen és a kertünkben. Akik látták finoman szólva furcsállták. Néhányan hangot is adtak ennek. Miért locsolsz amikor jön az eső? Mert még nem esik, válaszoltam magamban és csak mosolyogtam. Aztán a felhők ahogy jöttek, úgy mentek is. Néhány csepp ugyan aláhullott, de az még a port sem verte el. A fű pedig zöld színével és harsogó frissességével hálásan köszönte meg, hogy ezen a száraz nyáron most sem vártam a bizonytalanra. Így vagyunk sok mindennel. Ezért tartunk ott, ahol vagyunk. Már az első bizonytalan biztató jelet látva halasztgatunk, késlekedünk. Pedig tenni kellene dolgunkat és nem másra várni. Ha jön a külső segítség, annál jobb. Legfeljebb a kettő összeadódik. Ha azonban nem jön, és ma ez a gyakoribb, akkor bizony már késő a bánat. Ott állunk felsülve, a kisült, nagy magyar pusztaságban. Aztán széttárjuk a karunkat, felnézünk az égre és „esőért fohászkodunk”. Pedig csak a dolgunkat mulasztottuk el akkor és ott, amikor és ahol még időben tehettük volna.

 

A kaposvári Toldi-sok(k) éhségsztrájkba kezdtek iskolájukért. Nem hangoskodva, de azért felemelt hangon adják tudtára a világnak, hogy nincs az úgy jól, ahogy el akarnak bánni velük. Szimpatikus csapat. Estére befejezik az éhségsztrájkot, mert eddig szólt az engedélyük. Szolidaritásból ma én is csak vizet iszom, mint a zöld pázsit, amelynek látványa gyönyörködtet és megnyugtat. Amúgy a toldisoktól tanulni lehet. Nem lenne szabad senkinek sem elgyávulnia. Aki biztos az igazában az küzdjön, mint a tűzoltók, a rendőrök és a katonák, akik bennünket és szerzett jogaikat védik.

 

Bár süt a nap, ennek ellenére mint ha szürkülnének, halványodnának a színek körülöttünk. Van akit a vak párthűsége szintelenít el, van aki félelmében kapcsol vissza több sebességfokozatot, van aki csak egyszerűen felismeri, hogy jobb belesímulni a környezetébe. Mert „aki a fejét használja, azt megalázhatják, meghurcolhatják” nyilatkozta a napokban egy szini kritikus, nem csak szakmájára utalva. Tény, hogy mostanság nehezen viselik az önálló gondolkodást, egyáltalán a gondolkodást. Azt pedig végképp nem tűrik, ha valaki netán másként gondolkodik. Ezt éreztem, ezt hallottam ki azoknak a szavaiból, akikkel az ország, somogyhoz képest másik végén, Tokaj hegyalján találkoztam. Ott sincs másként, mint nálunk Somogyországban.

 

Amúgy köszönöm jól vagyok. Mondhatnám azt is, hogy nagyon jól.  Hála Istennek a családban minden a legnagyobb rendben van. Talán István fiam és csapatának sikere kívánkozik most leginkább „tollhegyre”. Évek óta igazgatóként vezeti, fejleszti, szépíti a Hertelendy Kastélyszállót belső Somogyban.  Tavaly a kiemelt nemzetközi minősítést jelentő Relais & Chateau szálloda család egyetlen hazai tagjai lettek, a napokban pedig Magyarországon elsőként nyerték el az 5’ superior besorolást. Jelenleg a legmagasabban jegyzett hazai szálloda, sok-sok kiegészítő szolgáltatással. Mind ez  Somogyország zöld szívében. Büszke vagyok a fiamra, aki nem követett a politikusi pályán, nem is politizál, de teszi és a jelek szerint különösen jól teszi a dolgát. Nem kevéssel járul hozzá ezzel a megye és az ország nemzetközi  elismertségének javításához. Hol vannak már azok az ármánykodó próbálkozások, amelyekkel engem és rajtam keresztül őt is támadták, csak azért, mert hozzájárultam ahhoz, hogy a kastélyt üzemeltető gazdasági társaság, amely megmentette és több tucat embernek munkát adva, működteti az épület együttest, több kilóméteres önkormányzati tulajdonú közutat újított fel, tett járhatóvá a saját pénzén. Nem tévedés, jól tetszettek érteni. Erre szokták mondani, hogy a karaván halad ...

 

Azért Barnabás unokámról se feledkezzek el. Blogom olvasói már tudják, hogy osztályuk focicsapata először megnyerte a Győr városi, majd a megyei diákolimpiát is. Így jutottak az országos döntőbe, ahol húsz csapat mérte össze tudását. Itt a 8. helyezést érték el úgy, hogy 7 mérkőzést játszottak és egyszer sem kaptak ki , sőt az ellenfelek mindössze kétszer találtak be az ő hálójukba. 14 : 2-es gólkülönbséggel zártak. Először a baranyai bajnokot győzték le 4 : 0-ra, majd Kaposvárt 2 : 0-ra. Ez esetben ugye megbocsájtják nekem, hogy nem szülővárosom  és lakóhelyem csapatának szurkoltam. Majd következett a Szolnok megyei bajnok, akit szintén nem kevesebb, mint 4 :0-ra vertek és Debrecen sem úszta meg. Őket 2 : 0-ra győzték le. Ezután jött 3 döntetlen, de Fortuna Istenassszony nem kedvezett nekik. Mindhárom alkalommal elvesztették a 11-es párbajt. Az igazság az, hogy nem Fortuna, hanem a 12-13 éves győri labdarugó palánták lába remegett meg a döntő pillanatokban. Nem baj Barnus! Szép volt ez így is és még nagyon sok lehetőséged lesz bizonyítani. Nem csak a fociban. Iskolai év végi bizonyítványát még csak ezek után veszi át, de húga Dorina igazgatói és így természetesen szülői, nagyszülői dicsérettel zárta az első osztályt.

 

Szólj hozzá!

Címkék: politika sport család kaposvár politikusok értékek hertelendy

A bejegyzés trackback címe:

https://gyenesei.blog.hu/api/trackback/id/tr973000162

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.