HTML

Facebook

Dr. Gyenesei István blogja

A somma.hu oldalon 7 évvel ezelőtt indítottam internetes naplómat. Azóta 620 önálló bejegyzést tettem. A rákeresések száma meghaladta a százezret. A magánélet mellett a napi politika adja a fő témát. A honlapomon www.gyenesei.hu-n link ad lehetőséget a blogom elérésére. Megyei Közgyűlési elnökként, független országgyűlési képviselőként, miniszterként, Somogyért Egyesület elnökeként és magánemberként is azt vallom, hogy aki nyitottan él azt csak őszintén érdemes tennie. Ez jellemzője a blogomnak is. Mostantól a blog.hu-n is elérhetőek lesznek bejegyzéseim, ahova rövidesen felteszem az összes korábbi írásomat is. Jó olvasást!

Friss topikok

  • Dr. Gyenesei István: @Ica Hoffmann: Köszönöm. Bölcs, jobbító szándékú gondolatok. (2016.01.11. 18:02) 637. A víziló
  • dr Matolcsi Lajos: Talány számomra hogy az Arab-.országok miért ilyen passzivak miért nem segitenek. Más hol van a NA... (2015.09.16. 10:42) 634. Határt sértők
  • encián: Gratulálok a pálinkáid ismételt sikereihez - bár nem írtál már egy hónapja, de olvastam róla.:-) (2015.03.22. 21:36) 630. Szomorújáték
  • encián: Na végre megszólaltál, alig vártam már!:-) (2015.01.22. 21:16) 629. Szóböjt
  • Balázs Nagy: Kedves István, tisztelt Kéviselő Úr! Megmondom őszintén sajnos Te kicsinálásra vagy ítélve.68 éves... (2014.10.28. 10:50) 613. Hozzáadni!

556. és 16. Kiherélt sírásók

2011.07.24. 14:21 Dr. Gyenesei István

Lehűlt az idő, esik az eső és másodjára is elmaradt a Balaton átúszás. Szántó Laciéknak és a több ezer próbára várónak nincs szerencséje. Egy hete még rekkenő hőség zavart árnyékba boldog-boldogtalant. Ha így megy, akkor a jövő héten is hétágra süt majd a nap, apasztva a tó vízét. Apropó vízállás. Néhány hónapja még visongott egyik-másik település, hogy magas a parton a belvíz. Aztán a múlt héten már azt lehetett hallani, látni, hogy egyre több szárazulat emelkedik ki a strandokon. Élen jár ebben Balatonfenyves. Közben ugyanis az okosok leengedték a magasnak tartott vizet. Még megéljük ezen a nyáron, hogy kevés lesz a Balatonban a víz. Pedig ott volt.

 

Az elmúlt tíz napban egy kis időt a Balaton mellett és pár napot az Adrián, Istrián töltöttünk. Ez utóbbit baráti társaságban. Hazafelé jövet Szlovéniában, de a határon átérve is három szivárvány fogadott bennünket. Egyszerre, egy időben. Különleges természeti jelenség. Legalábbis én ilyet még nem láttam. Azt mondják a szivárvány szerencsét hoz. Lehet benne valami, hiszen ez idő tájt tudtuk meg, hogy Leilát (aki pár hónapja vette át diplomáját a médiatudományokból a Kaposvári Egyetemen) felvették a jogi egyetemre. A tanulmányait Budapesten fogja végezni. Sport és tanulás. Ez most a dolga. Úgy tűnik nem csak az orráig lát. Természetesen örültünk a jó hírnek.

 

Csemete itt, csemete ott. A miniszterelnök 18 éves fia Gáspár jó arcú, tiszta tekintetű fiatalember. Azt mondják tehetséges focista. Édesapja Orbán Viktor talán saját, meg nem valósult álmait látja beteljesedni ebben a gyermekében. Nem a politikus, nem a pártelnök, nem a miniszterelnök, hanem az apa az, aki kemény amikor útbaigazítást ad fiának, de bizonyosan könny csillan a szemében, amikor a sikeres megvalósulást látja. Ilyenkor egyszerű és boldog ember. Lehet, hogy ez többet jelent számára, mint a politikai sikerek összesen.

Olvasom, hogy a Videotonnál profi szerződést kapott a srác. Miért ne! Nem tudom milyen poszton játszik, de ha egy-egy jó megoldás, eredményes mérkőzés után tapsot kap, akkor azt maga és nem az édesapja vívta ki. Persze közös az öröm. Neki a miniszterelnök, Orbán Viktor fiának kétszeresen kell bizonyítania, hogy ne fütyüljék ki. Ha apja fia, akkor ezt meg is teszi. Lesznek sikerei a pályán és remélhetőleg a magánéletben is. De ne bántsák és ne is szeressék csak az apja miatt! Lehessen önmaga, lehessen egyéniség, lehessen akár sztár is. Játéka, tudása, mint a közszereplőké mindannyiunknak ajándék lehet. Mindegy kinek szurkolunk, kire szavazunk, szorítsunk a tehetségeknek. Nekünk minden fiatal tehetségre szükségünk van. Neki pedig azt kívánom, hogy legyen, lehessen büszke az édesapjára, mert az is mindannyiunk érdeke.  Olimpikon és világbajnok sportoló édesapjaként, közéleti emberként, szívből írtam ezeket a sorokat.

 

A napi politikában a legfrissebb hír a megyék átalakításának szándéka. Nem tudom nevessek vagy mérgelődjek, hogy ezt a megyei önkormányzati elnökök  a megyék erősödéseként minősítik. Valószínűleg ez a leckéjük. Lenyomták a torkukon. Ezt kell mondaniuk. A valóságban az állam szerepe erősödik a megyékben, az önkormányzati megye pedig gyengül. Ez olyan világos, mint az a bizonyos fegyverletétel.

Tény (ezt már sokszor leírtam, elmondtam), hogy az egész önkormányzati rendszer, úgy ahogy van megérett az átalakításra. Ebből nem lehet csak a megyéket vagy csak a megyei jogú városokat, kisvárosokat, illetve falvakat külön-külön kezelni, kiemelni. Együtt kell az egészet végiggondolni és a 21 éves tapasztalat alapján újra kell rendezni feladatot, feladatmegosztást, pénzügyi hátteret, állami támogatást, helyi bevételt. Ráadásul ezek összhangját is meg kell teremteni.

Mindezzel együtt rendezni kell az eladósodottságot. Példának okán a Somogy megyei önkormányzat adósság állománya 5 év alatt több mint húszszorosára, fél milliárdról 12 milliárdra nőtt. És a hitel nagy részét nem fejlesztésre, hanem működésre költötték el. Saját sírjukat ásták meg ezzel a megyei önkormányzatok. Azt hitték, majd az állam rendezni fogja adósságukat. Még rá is játszottak erre. Az államnak most be kell avatkoznia, nem tehet mást. De az intézmények elvételével büntetik a megyéket. Mivel a megyei vezetők mindegyike kormánypárti, ezért most kénytelenek tudomásul venni minden állami beavatkozást. Ráadásul még jó arcot is kell hozzá vágniuk.  Az állam fizet helyettük, ezért az állam diktál. Nincs, nem lehet apelláta. Ők pedig fegyelmezett pártkatonaként megköszönik, hogy kiherélik őket.

 

Az intézmények működtetése az államhoz kerül. Ezzel csak az oldódik meg, hogy az államé lesz a financiális kötelezettség. Önmagában ettől nem jut több pénz iskolákra, szociális és egészségügyi intézményekre. Az államnak viszont mélyebben kell a zsebébe nyúlnia. Az emberek ez alapján mondanak véleményt a változásokról. Amúgy ki a fenét érdekel, hogy ki a működtető. Sokszor azt sem tudják, hogy a megye, a megyeszékhely vagy az állam a gazda. Működjön ez a lényeg. Ha most meg tudja tenni az állam a források emelését, akkor a kérdésem: miért nem adott már a 2011-es évben több pénzt az önkormányzatoknak erre a célra? Az egy másik kérdés, hogy az intézményeknek helyet adó nagy értékű épületeket, amelyek az önkormányzatok és így a „zemberek” tulajdonában vannak, most a feladattal együtt elveszik Somogytól?

Nagyon helyes, hogy a területfejlesztési feladatok a forrásokkal együtt a régiótól visszakerülnek a megyékhez. Helyre áll ezzel a világ rendje. Korábban ugyanis így működött. Újra a felhasználó településekhez, vállalkozásokhoz kerül közel a források elosztása.

A harmadik kérdés, hogy a nagy értékeket hordozó civil szféra, a kultúra és a sport működési támogatásának lehetősége és kötelezettsége, mint feladat hova kerül? Ha az önkormányzati megyéhez, akkor jó irányú az átalakulás. Ha a jövőben az állam dönti el ki, mire kaphat, akkor a pártpolitika mindenható szerepe nő meg. Ezzel a sok évtizeddel ezelőtti, pártállami idők gyakorlatát hoznák vissza. Legyünk optimisták. A múlttat okkal, ok nélkül bíráló mai hatalom nem akarhatja, az általa megszüntetettet. Ha mégis akkor a saját sírját ássa. Nem csak hiteltelenné válik, hanem támogathatatlanná is.

 

Dolgozni azonban a jövőben is kell. Egyre inkább öröm a munka. Már mint az, ha van. Rebesgetik a „Munka Törvénykönyv” módosítását. Naná, hogy szigorítását. A következmény, hogy egyre védtelenebbek a munkavállalók. Sokaknak nincs munkája, bár szeretne dolgozni. Akinek megadatott a kenyérkereső munka lehetősége, azok meg lassan elveszítik mind azt, ami korábban természetes volt (munkaruha, védőital, étkezési utalvány, szabadnap és szabadság, védelem a „kirúgás”-sal szemben stb.). Amint felröppent a hír azonnal jöttek hozzám az ezzel kapcsolatos üzenetek a „Facebook”-kon. Köztük Rozika, aki így fakadt ki:”… a munkavállalókkal bármit megtehetnek?! Mehetünk a híd alá, mert sajnos a lakáshitelünket sem tudjuk törleszteni… 15 éve egy munkahelyem van, de bármikor kirúghatnak… sokan állnak sorba a munkáért, ez a válasz ha szólok…”

Mi még úgy tanultuk, hogy a munka becsület és tisztesség dolga. De a munkafeltételek biztosítása is az. Teszem hozzá én.

 

2 komment

Címkék: politika sport család orbán reform önkormányzat adria somogy videoton balatonátúszás megyei közgyűlés területfejledsztés

A bejegyzés trackback címe:

https://gyenesei.blog.hu/api/trackback/id/tr383093614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pipapapi 2011.07.29. 11:27:23

Kedves Pista!
Komoly, hozzád illő, míves írás!
A "való világ"sajnos ennél sokkal "valódibb"negatív értelemben!Kaposváron születtem (a belvárosban)édesapán hajdanán megmentette a várost a pusztulástól, majd később "árulónak" nevezték, gondolom az ellenségei, és irigyei?!
Különben vidéken dolgozom (130Km az otthonomtól)de ha minden "jól megy"szeptembertől már ez a munkám sem lesz!A "zemberek"nem sokáig fogják bírni az "általuk felhatalmazott" vezetők?! állammegóvó tevékenységét!!!A MUNKATÖRVÉNYKÖNYV módosítása "VICC", csak éppen nem lehet rajt nevetni!Pl.:"nagycsaládos modell"erőltetése!,"a terhes anya sem kap védettséget"!!!Persze ez csak egy példa a "sokk"közül!Hát ennyi a "büszke apa"mítoszáról!

vadász-horgász 2011.07.29. 13:12:16

Kedves Pista
Örülök családi örömeidnek és gratulálok hozzá.Ami pedig a létkörüli problémákat illeti nekem egy dolog csípi a szememet, az hogy az elmúlt huszon egy két év döntéseinek hibáit de a korábbi hibáket is velünk Ratko gyermekekkel fizettetik meg.
Oly módon, hogy ha minket akkor engednének nyugdíjba(küldeni nem fognak) mint a szüleinket nagyszüleinket összeomlana az ország.
Nekünk csak nagyon nagyon kemény és keserves múltunk még keservesebb jelenünk és semmilyen jövőnk nincs elvette tőlünk a rendszerváltásnak nevezett politikus játékok tömkelege.
43 év igazolt munkaviszony alatt hetes napot!!!!!
voltam táppénzen azt is levonták, és nincs kilátásunk a korombeliekkel eggyütt, hogy nagyszülők lehessünk és a keményen ledolgozott évekér cserébe nyugdíjasként kicsit élhessünk amit negyvenhárom év alatt nem volt módunk megtenni, mert mindig előlről kellett kezdenünk és mindig más hibái miatt.
Most 57 éves fejjel is újból kezdek bár csak sok fiatalban lenne annyi kurázsi, hogy ugyanezt tegye.
Nem panaszkodni akarok csak egy a korosztályomat érintő problémát szerettem volna veled és az olvasóval megosztani azzal, hogy bámilyen nehéz is, feladni én és sokan mások is azért sem fogjuk.
Üdvözletem