HTML

Facebook

Dr. Gyenesei István blogja

A somma.hu oldalon 7 évvel ezelőtt indítottam internetes naplómat. Azóta 620 önálló bejegyzést tettem. A rákeresések száma meghaladta a százezret. A magánélet mellett a napi politika adja a fő témát. A honlapomon www.gyenesei.hu-n link ad lehetőséget a blogom elérésére. Megyei Közgyűlési elnökként, független országgyűlési képviselőként, miniszterként, Somogyért Egyesület elnökeként és magánemberként is azt vallom, hogy aki nyitottan él azt csak őszintén érdemes tennie. Ez jellemzője a blogomnak is. Mostantól a blog.hu-n is elérhetőek lesznek bejegyzéseim, ahova rövidesen felteszem az összes korábbi írásomat is. Jó olvasást!

Friss topikok

  • Dr. Gyenesei István: @Ica Hoffmann: Köszönöm. Bölcs, jobbító szándékú gondolatok. (2016.01.11. 18:02) 637. A víziló
  • dr Matolcsi Lajos: Talány számomra hogy az Arab-.országok miért ilyen passzivak miért nem segitenek. Más hol van a NA... (2015.09.16. 10:42) 634. Határt sértők
  • encián: Gratulálok a pálinkáid ismételt sikereihez - bár nem írtál már egy hónapja, de olvastam róla.:-) (2015.03.22. 21:36) 630. Szomorújáték
  • encián: Na végre megszólaltál, alig vártam már!:-) (2015.01.22. 21:16) 629. Szóböjt
  • Balázs Nagy: Kedves István, tisztelt Kéviselő Úr! Megmondom őszintén sajnos Te kicsinálásra vagy ítélve.68 éves... (2014.10.28. 10:50) 613. Hozzáadni!

597. A béka se…

2012.09.12. 08:22 Dr. Gyenesei István

Húztam az időt és nap, mint nap halogattam ezt a bejegyzésemet. Tudtam, hogy a nyár végén már nem kerülhetem meg a politikát. Minden nap történt valami olyan, ami terelte a gondolataimat, aztán egy újabb rendre felülírta azt. Bosszantott, hogy amikor valamit meg akartam írni a közélet és a politika bűzös mocsarának szélén találtam magam. Ezért vártam türelmesen. Hátha történik valami, aminek örülni lehet. Nem tartozom azok közé, akik attól boldogok, annak örülnek, ha minél rosszabbul mennek a dolgok. Sajnos napról-napra mélyebbre süllyedünk. A mértékegység az „egy breki”, az aktuális béka, amit éppen le kell nyelni. Aztán minden „breki”-vel egyre mélyebben a béka feneke alá kerülünk. Amíg a kormány irányítja a választáson győztes pártokat, és nem fordítva, addig ez a folyamat nem is változik meg.

Emeljünk ki néhányat távirati stílusban az elmúlt napok hivatalos közleményei közül:

-         A magyar GDP az idei második negyedévben 1,3 %-kal csökkent. Az előző év hasonló időszakában még 1,4 %-kal nőtt. A különbség mínusz 2,7 százalékpont.

-         A versenyképességi világranglistán jelentősen, 17 hellyel esett vissza Magyarország. Nőtt a rizikófaktor és a politikai instabilitás is.

-         Augusztusban 6 %-os volt az infláció. Az éves inflációt 6 % felettire taksálják az elemzők.

-         Szükség lesz az idei költségvetés módosítására.

-         A mezőgazdasági termelés (kibocsátás) 11 %-kal volt kevesebb, mint az előző év első felében.

-         Elszabadultak az élelmiszer árak. Az, hogy ennek fele sem tréfa mutatja, hogy Orbán Viktor szerint: „Fel kell készülni az élelmiszerár robbanásra.”

-         A kormányzat által nyújtott természetbeni juttatások 7,8 %-kal csökkentek az elmúlt három hónapban.

-         Az illetékesek döntése szerint nem alakulhat meg a földbérleteket felülbíráló bizottság. Ki és mitől fél?

Mindezek után Orbán Viktor szerint Magyarország stabilan áll a lábán! Az unió van válságban, ő a bűnös. A saját problémáink miatt nem is lenne szükség az IMF megállapodásra. Amikor a miniszterelnök a parlamentben erről beszélt, akkor a háta mögött ülő Lázár János testbeszéde mindent elárult. Hosszasan a szája elé tette a kezét, mint aki azt gondolja: Főnök, ezt az embereket lekiskorúsító kommunikációs trükköt, azért már nem kellett volna bedobni!

A politika az élet mérgezőjévé vált. A közéletet egyre több, előre kifundált hazugság szennyezi be. Mi másról volt szó, amikor bejelentették, hogy „a nyugdíj és a családi pótlék csökkentését, valamint az ingatlanadó bevezetését is kéri az IMF a hitelért”. Aztán népszerűségének növelése reményében a kormányfő, szokatlan gyorsasággal kiállt a nemzet védelmében és a magyar pusztába kiáltotta: ellenállunk a Valutaalap és az Eu (állítólagos) követelésének. Don-Quijote dicsőséges szélmalomharca rémlett fel sokak előtt.

Biztos, ami biztos a klasszikus forgatókönyv szerint, figyelemelterelő szándékkal odahajítottak koncként egy újabb gumicsontot. A 91 éves aggastyánt négy, ereje teljében lévő rendőrrel vezettették a hatóság elébe, hogy aztán elrendeljék lakóhelyelhagyási tilalmát.  Biszku minden bizonnyal felelős az ötvenhatot követő megtorlásokért. Hogy bűnös-e? Azt az igazságszolgáltatásnak kell eldöntenie. De amikor egy baltás gyilkost futni hagynak, akkor ne csodálkozzunk, ha visszanyal a fagyi.

Ha már itt tartunk, ne hagyjuk szó nélkül Safarovot az azeri „hőst” sem. Nem tudtam eldönteni, hogy tébláboló helyett rosszat lépő amatörizmus, vagy gátlástalan profizmus volt-e ez a kormány részéről? Esetleg a kettő szerencsétlen keveréke. Az biztos, hogy rendesen beleléptünk – így többes szám első személyében – amitől aztán bűz van körülöttünk. Nem lehet csodálni, hogy a nemzetközi környezetünk fintorog tőlünk. Ráadásul tegnap azt hozták nyilvánosságra a hírügynökségek, hogy Orbán Viktor személyesen adott utasítást a gyilkos kiadatására, miközben tisztában volt vele, hogy hazatérve szabadon engedik. Azt meg sem merem kérdezni, hogy volt-e ehhez joga a miniszterelnöknek? Különösen, mert emlékezem, mit kapott Gyurcsány, amikor kiderült, hogy a tv ostrom idején érdeklődni mert a rendőrfőnöknél és talán még konzultált is az illetékes miniszterrel a megoldásról.

Ő most éhségsztrájkol. Politikustól szokatlan, radikális eszközhöz nyúlt társaival. Csak így tud tágabb lyukat ütni a média szabályozott szűrőjén. Ezzel már nem lehet nem foglalkozni. Nem az a kérdés, hogy kinek szimpatikus ez és kinek nem, hanem a cél a fontos, amit minden jóérzésű ember támogathat. Megakadályozni a választási regisztráció kényszerének bevezetését!

A napokban megkaptam a miniszterelnök személyre szóló levelét. Köszönöm, hogy szívén viseli sorsomat és nekem, mint nyugdíjasnak azt ígéri, hogy megvédi a munkahelyemet. Ő csak tudja, hogy mennyire szeret(t)em munkámat. Az utánam jövőkről már kevésbé mondható ez el. Legalább is a változó statisztikák, Somogy helye a megyék jövedelmi listáján ezt mutatja. A valósághoz tartozik, hogy korábban sem voltunk az élmezőnyben, de tíz körömmel kapaszkodtunk és araszoltunk az utolsó harmad első feléhez. Ami azonban itt a megyében az elmúlt hat évben történt az már tragédia. Csodás fellendülést, Somogy erősödését ígérik hat év óta. Ehhez képest a béka hátsó fele alulról lassan látótávolságon túlra kerül. Ezek a vezetők már nem tudnak senkire se mutogatni, ha csak nem akarják kiröhögtetni magukat. Az amúgy velük méltányos megyei napilap is megírta a közelmúltban, hogy az első félévben Somogyban 9 %-kal csökkent az átlagbér. E közben az országos átlag bér közel 3 %-kal nőtt, a Budapest nélküli vidéken. A sokáig mögöttünk lévő Szabolcs esetében 7 %-os, a korábban ugyancsak hátunk mögött kullogó Nógrádban pedig 15 %-os növekedést jelez ez a statisztikai mutató. Mindez azonos makrogazdasági környezetben. Somogy zuhanásán nem lehet csodálkozni. Akiknek ma vezetniük kellene ezt a vidéket, Gelencsér Attila elnöknek és társainak, azok most egészen mással vannak elfoglalva. Szegény szerencsétlenek hova süllyesztitek szép Somogyországunkat?

Szólj hozzá!

Címkék: politika sajtó politikusok Orbán Viktor Gyurcsány Ferenc Lázár János Somogy megye Biszku Béla Gelencsér Attila Somogyi Hírlap

A bejegyzés trackback címe:

https://gyenesei.blog.hu/api/trackback/id/tr824771541

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.