HTML

Facebook

Dr. Gyenesei István blogja

A somma.hu oldalon 7 évvel ezelőtt indítottam internetes naplómat. Azóta 620 önálló bejegyzést tettem. A rákeresések száma meghaladta a százezret. A magánélet mellett a napi politika adja a fő témát. A honlapomon www.gyenesei.hu-n link ad lehetőséget a blogom elérésére. Megyei Közgyűlési elnökként, független országgyűlési képviselőként, miniszterként, Somogyért Egyesület elnökeként és magánemberként is azt vallom, hogy aki nyitottan él azt csak őszintén érdemes tennie. Ez jellemzője a blogomnak is. Mostantól a blog.hu-n is elérhetőek lesznek bejegyzéseim, ahova rövidesen felteszem az összes korábbi írásomat is. Jó olvasást!

Friss topikok

  • Dr. Gyenesei István: @Ica Hoffmann: Köszönöm. Bölcs, jobbító szándékú gondolatok. (2016.01.11. 18:02) 637. A víziló
  • dr Matolcsi Lajos: Talány számomra hogy az Arab-.országok miért ilyen passzivak miért nem segitenek. Más hol van a NA... (2015.09.16. 10:42) 634. Határt sértők
  • encián: Gratulálok a pálinkáid ismételt sikereihez - bár nem írtál már egy hónapja, de olvastam róla.:-) (2015.03.22. 21:36) 630. Szomorújáték
  • encián: Na végre megszólaltál, alig vártam már!:-) (2015.01.22. 21:16) 629. Szóböjt
  • Balázs Nagy: Kedves István, tisztelt Kéviselő Úr! Megmondom őszintén sajnos Te kicsinálásra vagy ítélve.68 éves... (2014.10.28. 10:50) 613. Hozzáadni!

636. Nagy a baj!

2015.11.12. 11:24 Dr. Gyenesei István

Keserű és nehéz, már-már elviselhetetlenül nehéz az a teher, ami a migráns-áradattal Európára zúdult. Egyre kilátástalanabb a helyzet. Európa egyes országai telítetté váltak, ennek ellenére folyamatos, sőt élénkülő az utánpótlás. Fiatal férfiak erőszakos, agresszív tömege jelent meg ezekben a napokban a Dél-Balkánon. Kontinensünk szinte magatehetetlen állapotba került, belefulladhatunk a menekültáradatba.

Belegondolni is szörnyű abba, hogy Európa országai közül senki, de senki nem ura a helyzetnek. Ez esetben nem etikai kérdés, hanem átmeneti megoldást adó kényszer az országhatárokat védő kerítések építése. Tudomásul kell venni, hogy az egységes Európa helyett sajnos újra létre jön a kerítésekkel szabdalt öreg kontinens, ahol a nyitott, de ellenőrzött kapuk adhatják meg az esélyt a rend kultúrájának.

Mivel belátható időn belül nincs remény a teljes összefogásra, a nemzetállamoknak külön-külön saját maguknak kell megteremteniük védelmi rendszerüket. Ebben a sorban a kerítés még mindig jobb, mint a fegyver, ami az idő előre haladtával, a feszültség növekedésével így is könnyen eldördülhet.

Még augusztusban írt blogom címében tettem fel a kérdést: Hol a határ? Aztán így folytattam: „Nincs ma ennél aktuálisabb kérdés. Emberek százezrei keresik saját országhatárukat, hogy azt átlépve biztonságban (?) érezzék magukat. Határok sokaságán át vándorolnak az élhetetlen rosszból egy élhetőbb világ elérésének reményében. Van, aki az életéért fut, van, aki csak a jobb megélhetésért. Nem kerülhetjük meg a kérdést: Hol a határa a menekültek áradatának? Lesz-e határa? Ki akarja, ki tudja megállítani őket?”

Lassan november közepére érünk és nemhogy választ nem kaptunk ezekre a kérdésekre, de minden korábbinál élesebben hasít a levegőbe több százmillió európai ember kimondott, vagy kimondatlan, meg nem válaszolható kérdése: HOL A HATÁR?

Ugyanebben az augusztusi írásomban vetettem fel: „Mint alternatíva nem hagyható ki a mérlegelésnél, hogy a migránsok tömegei Trójai-falóként az iszlám európai szálláscsinálóivá válhatnak.” Azóta szakértők sokasága erősítette meg ezt a feltevést. A kaposvári egyházmegye püspöke Balás Béla egyenesen és nem minden alap nélkül európai kalifátust vizionál. Azok a migránsok, akik megérkeztek Nyugat-Európába, azoknak jelentős részéről bizonyosodott be már útközben, illetve a célba érkezés után, hogy nem erősségük a törvénytisztelet, és még kevésbé a szabálykövetés, már ami a befogadó ország törvényeit és szabályait illeti.

A tömegpszichozis kegyetlenül nehézzé teszi az asszimilációjukat. Nem kedvez ennek a folyamatnak a befogadó országok lakosságának fogyatkozó türelme és párolgó jóindulata sem. Ráadásul az ellentételezés nélküli követelőzések sora     srófolja a feszültséget. Semmi nem elég. Kevés és rossz minőségű az élelmiszer  amit kapnak, kényelmetlenek az ágyak, messze van a befogadó tábor a városközponttól, nincs internet-használati lehetőség….hallottuk a közelmúltban a Németországba érkezett menekültek erősödő kritikáját. Így minden jó szándék kevésnek fog bizonyulni. Semmi nem lesz elég.  Ezért mielőbb megélhetést biztosító munkát és nyelvtanulással együtt járó képzést kell a számukra biztosítani.

Felvetődik a kérdés, és adott a feladat: Megvannak-e, megteremthetők-e az eszközök, amelyekkel fenn lehet tartani a rendet? A humánum, a megértés csak addig működhet, amíg az érkezők nem veszélyeztetik a belső rendet, az adott ország működését. Már hallani kiutasítási szándékokról is.

A migránsok forgatókönyvében valószínűleg nincs bent a visszaút alternatívája. Illúzió azt gondolni, hogy hajlandóak lesznek tömegesen visszavonulni. Céljuk van azzal, hogy hívatlanul ebbe az irányba indultak el. Az invitáció a német kancellár asszony részéről jól jött nekik, szentesítette a szándékukat. Józan ésszel, látva az érintetteket és reakcióikat, nem tudok elképzelni eredményes, komoly konfliktustól mentes visszatoloncolási technikát. Nincs erő, amelyik ezt az agresszívvé váló tömeget irányíthatja. Vagy, ha megjelenik a hatalom részéről az erőszak, kiszámíthatatlan lesz a reakció. A visszakényszerített tömeget pedig - attól félve, hogy ott ragadnak - még kevésbé fogják befogadni a szomszédos országok. A erősödő két irányú mozgás kezelhetetlen káoszt fog eredményezni. Tessék csak belegondolni abba a szituációba, amikor és ahol a befelé jövő migráns áradat útvonala keresztezi majd a kitoloncoltak haladási irányát. Így Európa könnyen lángba borulhat.

Európának egyetlen esélye maradt a túlélésre: minden eszközzel el kell „zárni” az apadni nem akaró migráns forrást, és ezzel együtt megfellebbezhetetlenül tudatosítani kell a már itt lévőkben, hogy nincs más alternatívájuk, mint beilleszkedni, elfogadni és tiszteletben tartani a befogadó országok írott és íratlan törvényeit, szokásait. Kegyetlenül nehéz feladat, de csak ez a  járható út.

Óriási a teher. Erős lélek és nagy bölcsesség kell ahhoz, hogy az elődeink által kiküzdött és a ma élő felnőtt nemzedék munkájával felépített élhető világunkat utódainknak megmentsük! Ha Európa minden részén, benne kis hazánkban is félre tesszük az önös érdekeket, ekkor, de csakis ekkor marad esélyünk elkerülni az igazán nagy bajt.

 

 

Szólj hozzá!

Címkék: Balás Béla értékeink Németország Kaposvár menekültek Európa Balkán kerítés migránsok Trójai-faló

A bejegyzés trackback címe:

https://gyenesei.blog.hu/api/trackback/id/tr258073060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.