Nincs itt kérem uborkaszezon, pedig már a nyár delelőjéhez értünk. Tűz a nap rendesen. Sorra dőlnek a napi hőségrekordok. Így van ez rendjén. Nyáron legyen meleg rekkenő, télen pedig hideg havas. Ez a természet törvénye szerint való. Nem előírást, hanem törvényt mondtam. Manapság inkább előírnak nekünk. Előírnak valamit, ami keveseknek jó. Az előírásokat ráadásul nem is kell betartania mindenkinek. Prostituálódik a világ. Hol vannak ehhez képest a Dubajba exportált lányok? Az tiszta üzlet. Világos feltételek, korrekt elszámolás, bizonyosan mindkét fél megelégedésére. És itt a Kárpát-medencében?
Napvilágot láttak számítások, amelyek újabb, kemény megszorításokat prognosztizálnak. A jegybank elnöke szerint brutálisan érintheti ez a kis és átlagos jövedelmű családokat. Miből, honnan tudnak visszalépni azok, akik amúgy is máról-holnapra élnek és úgy várják a hónap elejét, mint lusta diák a nyári szünetet?
Élhetőbb életre vágyott sok millió magyar. Ezért állt ki a barikádra a „fülkeforradalomban”. És lám élhető élet helyett élhetetlen helyzetbe került. Azt hitte, hogy ehető a tejbepapi. Hamar kiderült, hogy ehetetlen. Kifordul a szájból. Felvizezett és ráadásul forró, mint az a bizonyos kása. Pedig az éhség nagyúr. Aki türelmetlen könnyen megégeti a száját. Aki kivárja amíg fogyasztható lesz, az rájön, hogy amit kifőztek neki az ehetetlen. Akkor pedig könnyen lehet, hogy elzavarja a szakácsot. Hogy talál-e jobbat? Az bizony kétséges. Így aztán kénytelen neki állni a főzésnek. Ennek a legnagyobb előnye, ha nem sikerül akkor bizony senkit sem lehet szidni.
De most itt a nyár. Pihenjünk és töltődjünk. Szívjuk magunkba az energiát. Szeressünk és engedjük, hogy szeressenek bennünket. Erősítsük meg kapcsolatainkat, barátságainkat, szükségünk lesz rá. A politika prostituáltjaival, az érdekből szeretőkkel ne törődjünk. Mindig voltak és lesznek. Ők azok, akiknek, ha tejbepapi helyett csak egy tál lencse képét csillantják fel, már attól is tűz villan szemükben. Na nem az értelem fénye, hanem a megalkuvásé. Most menjünk el nyaralni oda, ahol nemcsak jól kell éreznünk, de valóban jól is érezzük magunkat. Kinek mire és mennyire futja. Lényeg, hogy kikapcsoljuk magunkat az őrült világból.