Összefogás, valódi nemzeti kiegyezés helyett, a gyűlölködés, a fenyegetések és az irigykedés szezonját éljük. A politikai tragikomédiák sorába illik, amint sokadjára próbálnak fogást keresni rajtam. Próbálkoztak, próbálkoznak. Nem adják fel. Legutóbb találtak hozzá egy jobb sorsra érdemes balekot, aki görcsösen ragaszkodik székéhez és gyengének bizonyult, hogy ellenálljon a csábításnak.
Ha hiszik, ha nem a vádemelési javaslatról én is csak a kormány közeli sajtóból értesültem. Ormai István a Somogyért Egyesületben 17 éven keresztül a legelkötelezettebb társnak, sőt barátnak tűnt. Az ő gyengesége miatt 8 hónappal ezelőtt politikai motiváltságú rendőrségi vizsgálatot indítottak ellenem. Ennek a hosszúra nyújtott eljárásnak volt egy pontja, amikor a szám is tátva maradt. Magánokirat-hamísításért, gyanúsítottként hallgattak ki. Azóta sem tudom, mert nem tudták megindokolni, hogy mire alapozták. A rendőrség, illetve az ügyészség birtokában lévő valamennyi tanúvallomás, hiteles jegyzőkönyvek sokasága mind-mind, ennek ellenkezőjét bizonyítja. Mindezek ellenére a Fejér Megyei Rendőr Főkapitányságnak vádemelési javaslattal kellett lezárnia és továbbadnia az ügyészségnek. Szomorú, hogy Magyarországon egyes hatósági szervek és személyek a kicsinyes politika játékszerévé váltak. Az ügyészségnek még lehetősége lesz az ügyet „ad acta” tenni. Ha korrekten teszik dolgukat, van erre esély. Minden esetre bele illene a köztársasági elnök által meghirdetett, kijózanodó, új magyar kiegyezés forgatókönyvébe. Őszintén szólva nem tudom eldönteni, mi lenne igazán jó nekem. Egy biztos, akármilyen vége is lesz, anekdoták sora fog ebben a témában születni. A nekem szurkoló szimpatizánsok hada érezhető módon, napról-napra növekszik. Az engem támadók szándéka ellenére, jelentősen erősödött népszerűségem. Ezt a folyamatot szakíthatná meg egy gyors felmentés. Egye fene, azért valahogy beletörődnék.
De mi is történt? Mire kellett a hosszantartó nyomozással választ keresni? Ormai kilépett a Somogyért Egyesületből. Okát és okozóit most ne firtassuk. Ehhez kapcsolódóan közös döntésünket elfogadva, megyei önkormányzati mandátumáról is lemondott egy dátum nélküli nyilatkozattal. Ezt a dokumentumot, aztán személyes felhatalmazásának és kérésének megfelelően, valamint az elnökségünk döntésének eleget téve, egyik alelnökünk külön utasítás nélkül, a kilépés napján dátummal látta el. Titkárunkat, Ormai a saját kezűleg írt és aláírt mandátumról lemondó nyilatkozatában, annak beadására szólította fel és bízta meg. „Megbízom a Somogyért Egyesület titkárát, hogy jelen nyilatkozatom leadását helyettem, és nevemben megtegye.” Egyesületünk titkára ezek után megkért arra, hogy elnökként, valamint a megyeházát belülről ismerőként kísérjem el és közösen adjuk át a dokumentumokat a főjegyzőnek. Miért ne tettem volna meg? A benyújtott dokumentum jogszerűségét és tartalmát illetően mindketten azonos ismerettel rendelkeztünk. Kizárólag olyan információk álltak a rendelkezésünkre, amelyek Ormai lemondó nyilatkozatának minden kétséget kizáró hitelességét bizonyították. Ormai István a beadást követően néhány nap múlva ezt és ennek hitelességét tagadta meg.
Ennyi történt és nem több, nem más. Ezek, így ahogy most leírtam egyértelmű bizonyítást nyertek a rendőrségi vizsgálat során. Minden kétséget kizáróan bebizonyosodott, hogy a gyanúsítás szerinti magánokirat hamisítást nem követtem, nem követhettem el. Ezt mind a lefoglalt dokumentumok, mind a hiteles egyesületi jegyzőkönyvek és hat tanúvallomás egybehangzóan bizonyítják.
Az egyesületekre vonatkozó törvény lehetővé teszi, hogy egy civil szervezet alkothat saját magára és tagjaira vonatkozó külön szabályokat. A Somogyért Egyesület ezzel a lehetőséggel élt, amikor úgy döntöttünk és vállaltuk, hogy a megyei önkormányzati képviselőink (beleértve saját magamat is) az egyesület esetleges elhagyását követően, kötelesek visszaadni a mandátumukat. Ezt előre elkészített biankó ígérvénnyel alapoztuk meg. Hasonlóan, mint az országos politikai pártok többsége. De ezt tették a közelmúltban az orvos-rezidensek is.
Nem terelődött volna ez az ügy jogi útra, ha Ormai István a maga által kezdeményezett és megszavazott elnökségi döntéseinknek megfelelve, az ilyenkor elvárható módon jár el. A Somogyért Egyesületre szavazók nem Ormai Istvánra adták a voksukat, hanem az egyesület által képviselt értékekre. Ezért természetes lett volna, ha egyesületi tagságának megszűnése után úriemberként, vállalásának megfelelően viselkedik. Fontos, hogy a mandátum betöltésre vonatkozó igényünket mindössze formai hiba miatt utasította el az Országos Választási Bizottság és a Legfelsőbb Bíróság. Oka, hogy nem közvetlenül a megyei közgyűlés elnökéhez nyújtottuk be a dokumentumot. Ennek semmi köze az ügy jelenlegi jogi minősítéséhez.
Néhány, nem elhanyagolható dolgot azért még megemlítenék.
A Somogyért Egyesülettől lefoglalt eredeti, minden oldalon hitelesített jegyzőkönyveink egyértelműen bizonyítják, hogy a mandátumról lemondó nyilatkozatok elkészítésének egyik kezdeményezője éppen Ormai István volt. Az előzetes lemondó nyilatkozatok előkészítésével kapcsolatos döntéseket az egyesület elnöksége és közgyűlése egyhangú támogatással hozta meg. Ebben elnökként sem volt megkülönböztetett szerepem és Ormai is megszavazta valamennyit.
Az önkormányzati választás után három nappal egyesületünk 2010. október 6-i elnökségi ülésének hiteles jegyzőkönyvében határozatként szerepel a következő: „ … Gyenesei István, Ormai István és Kövér István … felhatalmazzák az elnökséget, hogy egyesületi tagságuk megszűnése esetén mandátumról való lemondó nyilatkozatukat, a tagsági viszonyuk megszűnését követően dátummal lássa el és az abban foglaltakat helyettük, és nevükben érvényesítse”. Ezt ott helyben 23 fő, ellenvélemény nélkül – köztük Ormai István is - megszavazta.
Ormai István mandátumról lemondó, dátum nélküli, két részből álló nyilatkozatának hitelességét senki, még Ormai sem vitatta a hatósági vizsgálat során. Elismerte, hogy a közösen elfogadott és géppel írott „ígérvény” rész alá saját kezűleg írta rá a „rendelkező” részben, hogy önként, külső hatás nélkül mond le mandátumáról. Bár megoszlanak a vélemények, hogy Ormai ezt mikor írta, de az ügy jogi megítélése szempontjából ez is közömbös. Amúgy Ormai ezzel kapcsolatos álláspontjával egyedül maradt. Vele szemben 4 egybehangzó tanúvallomás és több dokumentum sorakozik fel.
A vizsgálat során bizonyítást nyert, hogy Ormai István 2011. október 12-én délután írásban, faxon elküldve mondott le egyesületi tagságáról. Aznap este megtartott, szabályszerűen összehívott Somogyért Egyesületi elnökségi ülésünk (ahol ő nem kívánt részt venni) Ormai felhatalmazása, valamint rendelkezése alapján egyhangú döntést hozott a mandátumról való lemondó nyilatkozatának érvényesítésére, a dátum ráírására és a Választási Bizottsághoz történő benyújtására.
Ha Ormai nem gondolta volna komolyan a mandátumról való lemondását, úgy annak érvénytelenítését 2010. október 6. (a közös elhatározás és vállalás deklarálása) és 2011. szeptember 14. (a lemondó nyilatkozatának általunk történt benyújtása) között, az illetékes hatáságnak, a Választási Bizottságnak, akár a tudtunk nélkül is jelezhette volna, de nem tette. Nem tette, mert ezt akkor még maga is komolyan gondolta.
Ígéretét csak akkor tagadta meg, miután az ő személyes rendelkezése szerinti nyilatkozatát egyesületünk eljutatta az illetékes hivatalba, őt pedig felelősségre vonták azok, akik erre az útra kényszeríttették.
Mindezeket figyelembe véve bátran állíthatjuk, hogy egyesületünk egyetlen tagja sem követett el magánokirat-hamisítást. Ezt bizonyítja minden írásos dokumentum, egyesületi jegyzőkönyv és kivétel nélkül minden tanúvallomás. Az írásos bizonyítékok sorával és 6 elnökségi tagunk tanúkénti, valamint személyem gyanusítottkénti, azonos tartalmú, egybehangzó vallomásaival szemben, egyedül Ormai István, bizonyítékok nélküli védekezése, magyarázkodása áll. 7 : 1, sportnyelven szólva felbillent a pálya. Ha bárkinek a legkisebb kétsége lenne a blogomban leírtakkal kapcsolatban, ne késlekedjen egy percet sem! Keressen meg bennünket és mi minden dokumentum másolatát készséggel megmutatjuk, rendelkezésére bocsátjuk. Az eredetiek, vagy azok hiteles másolatai, amelyek jelenleg a rendőrség, illetve az ügyészség birtokában vannak, korábban a biztonság kedvéért közjegyzőnél voltak elhelyezve. Onnan kerültek az eljáró hatóságokhoz.
Talán az eljáró hatóságok számára a tények és a törvények fontosabbaknak bizonyulnak, mint a napi politika kicsinyes játékai. Talán és remélhetőleg. Ez akár része lehetne az új magyar kiegyezésnek.
Erről írtam mai blogomat, pedig van ennél sokkal fontosabb. Leila ezüstérme a Római Öttusa Világbajnokságon, és az, hogy egyre jobb formába lendülve újra odaért az olimpiai részvétel lehetőségének közelébe. Dorina országos bajnok lett csoportjával Hip-Hop táncban, Fanni, akinek most volt a 8. szüli napja ezüstöt hozott az országos látványtánc fesztiválról. Barni pedig csapatával az élen áll az U15-ös bajnokságban, ahol hátvéd létére legutóbb gólt lőtt a Pápa elleni bajnokin. Isti, aki már szépen beszél, büszkén mondja, ha kérdik nevét: Gyenesei Isti. Az, amit itt leírtam az utolsó bekezdésben számomra több mint az összes, amit előtte a hálóra szántamban közzé tettem.
