Dr. Gyenesei István blogja

 Mérges vagyok magamra. Két hét óta nem fog a „tollam”. Érthetetlen. Ráadásul a ránk zúduló közéleti témák mennyisége tálcán kínálta a tollhegyre kívánkozó történéseket. Vagy éppen ez a zuhatag temetett maga alá? Minden bizonnyal a bőség zavara…

 „Játsz a sajátoddal! Az veled egyidős.” Ez a gyerekkori, ifjúkori replika jutott az eszembe az elmúlt napok történéseit szemlélve és látva a szekértáborok egymásra mutogatását. Csak kiragadom a neveket Áder, Dávid, Gyurcsány és Nagy. Így szigorúan alfabetikus…

 Láthatóak és láthatatlanok. Az egyik oldalon a kormány látható nagyszámú támogatója és a láthatatlan, növekvő számú kiábrándultja. A másikon az ellenzék látható hangosai és a még néma felmérhetetlen tömege. Mindkét oldalon a maguk módján lelkesen ünnepelték…

Egyre több ellenség és ebből fakadó nehézség vesz körül bennünket. Mindez annak ellenére, hogy nap, mint nap fohászkodunk országunkért, családunkért, magunkért. A látszat szerint nem sok sikerrel. Gondoltam, hogy az okokat kellene megszüntetni, vagy legalább megváltoztatni.…

A vadászetika szigorú törvénye szerint nyúlra futtában, fácánra, vadkacsára röptében, a szarvasbikára és az őzbakra pedig csak álló helyzetben illik lőni. A ma oly annyira hiányzó kollektív intelligencia újra építése társadalmi kényszer. Most azzal járulok hozzá ehhez,…

Az év utolsó napján csupa laza dologról illik írni! Figyelmeztetem magam. Ez esetben azonban menthetetlenül átcipelem az újba azt, amit szívem szerint szőröstől-bőröstől itt hagynék a feledésben. Amúgy sem akarom terhelni a mával a jövőt, de még ezt a napot sem. Na, meglátjuk,…

A végével kezdem, már mint az év végével. Üdvözlőkártyám képes felére ezt a mondatot írtam: „Kevés a kovász, több kellene, sokkal több!” Így aztán ajándékként, kovász nélküli, de annál ízletesebb ünnepi étket „sütöttem” a lap másik oldalára.…

Csárdás Orbán módra. Béka a menüsorban. A főbíró plasztikázása. Merkaptános pálinka. Adventi lelkitorna. Lánc, lánc, Orbán tánc a brüsszeli arénában. Nem a kettőt előre, egyet hátra ismert nemzetközi kombinációt, hanem a magyaros csárdást, a kettőt jobbra, kettőt…

Ami itt történik az nem semmi. Számoltam magamban. Legalább tízig, hogy kellően higgadt legyek. Mégis csak advent van és a blogban is éreznie kell ezt olvasóimnak. Úgy döntöttem, hogy az ünnepi várakozás határozza meg mostani elektronikus bejegyzésemet. A többire, jóra-rosszra az…

Fogytán a pénz. Ami van az is kevesebbet ér. Egyre nehezebb, sokaknak szinte lehetetlen a megélhetés. Magyarország transzban van. Nem értik mi történik és mi lesz a történések következménye? Nagy adag hit kell ahhoz, hogy bízzunk egy jobb jövőben. Hitel kell ahhoz, hogy túléljük…

Az eltérő mennyiségű talentummal rendelkező embereknek a rájuk bízott kinccsel azonos felelőséggel kellene gazdálkodniuk. A nagy kérdés, hogy mire áldozzuk a bennünk rejlő értékeket. Van, aki megsokszorozza, a másik megsemmisíti. Ez az evidencia állt össze bennem minap egységes…

Megdöbbenve hallom a megyék sorsának alakításával kapcsolatos elképzeléseket. Erről csak nyers őszinteséggel, tudok véleményt mondani. Negyed százada választottak meg először megyei elnöknek. Azóta folyamatosan tagja vagyok, Somogy vezető testületének. Pontosan tudom, hogy a…

Megkezdődött az országvédelem. Szavak helyett cselekedni kell, mert ha nem akkor elmarad a várt eredmény. Az idő múlásával hitelesen, már nem lehet visszamutogatni. Leila a világszépe és a vénasszonyok nyara… A miniszterelnök meghirdette az „Országvédelmet”,…

Szeptemberre fordulva forró ősz képe rajzolódik ki. A józanító valóság vezényel? Ki ezt mondja, ki azt a szót viszi. Mi itt az igazság? Csapdába sétál Orbán? Államtitkári paródia az Alkotmánnyal.  Ma van Dorina névnapja. Isten éltessen kék szemű, szőke tündér! Tegnap…

A házasság jó dolog, csak kicsit sokáig tart, mondta egy annál bölcsebb férfiember, mint az a nőszemély, aki „hálót” adott segítségként azoknak, akik a víztől is irtóznak. Ha már víz lehet, hogy kútba ugrasztották a polgármestert? A Balaton part közben szép…